27. Díszfák díszcserjék felhasználási módjai

Sok esetben a táj, a növényzet vonzza vissza az odalátogató vendégeket, turistákat egy adott helyre, országba. Ez leginkább tudatalatti, mély vonzalmat jelent. Itt következően bemutatásra kerülnek a megnevezett dísznövény-kiültetési módok.

Követve az iménti felsorolást, elsőként a legegyszerűbb, egyben a leginkább érzékeny kiültetési mód, a szoliter mód.

Ez a kiültetési mód  a felhasznált dísznövény teljes pompáját jeleníti meg, ugyanis egyedüliként jelenik meg, semmiféle zavaró körülmény nem akadályozza a dísznövény fejlődését, kiteljesedését, a rá jellemző méret elérését, mind magasságban, mind oldalirányban. Érvényesül az egyed habitusa.
Azért a legérzékenyebb kiültetési mód, mivel a szoliterként elhelyezett dísznövény uralni fogja tágabb környezetét, kisebb díszkertekben az egész kertet. Ez azt jelenti, hogy a rosszul megválasztott hely a dísznövény kifejlődése esetén, - amit a kiültetés után leginkább 15 év múlva ér el - már a korrigálásra nem lesz mód, vagyis csak a kivágás marad megoldásként, és ez nem nevezhető megoldásnak a létrejött problémára. Tehát komoly tervszerűséget igényel a szoliter kiültetés!

Íme, egy jó és egy rossz példa erre a kiültetési módra:

A csoportos kiültetési mód leginkább városi díszparkokban, nagyobb méretű díszkertekben alkalmazható.

Kisebb díszkertekben esetleg kis méretű dísznövényekkel valósítható meg. Ez a kiültetési mód lehetővé teszi a dísznövények ízléses társítását. Ebből következik, hogy törekedni kell úgy összeválogatni a csoport tagjait, hogy egymással harmonizáljanak, méretben színben, virágzási időben, nyári és őszi lombszínben. Lehet társítani különböző méretű, virágszínű és lombszínű növényeket, ügyelve arra, hogy a nagyobb növésű dísznövények ne zavarják a kisebbeket. Lehet törekedni arra is, hogy minden évszakban legyen virágdísz, valamint figyelembe lehet venni színhatás fokozására a lombszíneket, különösen az őszi lombszíneződésre tekintettel. Lehet csoportot kialakítani azonos dísznövényekből is, ha a cél egy hatásos tömeglátvány létrehozása. Tehát ez a kiültetési mód széles lehetőségeket rejt magában, megfelelő dísznövényhasználat mellett hatásos alkalmazási mód.

Íme, hogyan alakít csoportot a természet és az ember:

A térhatárolást dísznövényekkel inkább látvány szinten kell elképzelni, és céljuk is ez, tehát a teret határolják, tagolják az így használt dísznövények, miáltal a képet szemlélő embert az egyhangúságából felrázza a látvány.

Íme, példa erre a kiültetési módra:

A sövények általi térhatárolás annyiban különbözik az előző térhatárolási módtól, hogy a sövények fizikailag is határolják a teret, akár még az átjárást is megakadályozva.

Sövény létesülhet lombhullató, vagy örökzöld dísznövényből. Lehet virágzó sövény is, lehet egynemű, esetleg telepíthető különböző dísznövények alkalmazásával is. Teljesen ízlés dolga, ügyelve azonban arra, hogy a sövénybe ültetett dísznövények egymással harmóniában legyenek látvány, környezeti igény (talajigény, nedvességigény, fényigény, tápanyagigény), és  növekedési erélyük alapján is. Ilyen harmóniában van például, a babérmeggy és a korallberkenye egymással.. Amennyiben pedig tüskés (Júlia borbolya), vagy tövises (tűztövis) dísznövényekből készül a sövény, még  meg is akadályozza az átjárást, ebben az esetben védősövénynek lehet nevezni a tüskés sövényt, mely még állatok által is lehet áthatolhatatlan.

Sövénynövényeinket itt találja:

https://diszfa-diszcserje.hu/Sovenynovenyeink.

Íme, példa a virágzó, lombhullató és a virágzó, örökzöld sövényre:

A sövények elterjedt formája a nyírott sövény.

Nyírás révén a sövénynövény növekedése kordában tartható, mind magassági, mind oldalirányban. Ott, ahol a térhasználat korlátozott vagy a díszkertet, -parkot használók szeretik a szabályosság látványát, ott ez a mód használatos sövényforma.

Íme, szép, szabályos nyírott sövények:

Talajtakaróként sokféle dísznövényt lehet használni, a választás elsődleges szempontja a talajtakaró dísznövény magassága, azaz, hogy milyen vastag takarás a cél.

A legalacsonyabbak 10-20 cm vastagon, a magasak akár 1 m vastagon takarják a talajt. A talajtakaró dísznövények között leginkább örökzöldek találhatók, ugyanis a talajtakarás télen, nyáron, minden évszakban szükséges. Árnyékos helyeken a talajtakarás a gyepet helyettesíti, és árnyéki gyep-pótlóknak nevezzük az ide ültethető talajtakarókat (a meténg félék ilyenek).

Talajtakaróinkat itt találja:

https://diszfa-diszcserje.hu/Talajtakaroink.

Íme, két példakép a megfelelő talajtakarásra:

A díszfák határozzák meg a díszkertek és a díszparkok alapvető kinézetét, hangulatát. Díszfákkal lehet a legmarkánsabban meghatározni egy-egy tér jellegét, azaz leginkább alkalmasak térszervezésre, a tér tagolására.

A sorfa egy-egy parkban leginkább akkor használatos, amikor nagy volumenű park, akár sok hektáros park térszervezését kell megoldani.

A sorfa telepítésével irányok jelölhetők ki, mely irányok által tagolt területet tovább lehet tagolni. A sorfák vonalvezetésével ugyanakkor elkülönült terek kapcsolhatók össze.

Díszfáink itt találhatók:

https://diszfa-diszcserje.hu/Diszfaink.

Íme, sorfák által meghatározott iránymutatás, egy-egy parkban:

Városok utcáit hangulatossá, árnyassá, hangulatában oldottá teszik az utcafák, melyek az utca jellegéből adódóan lehetnek kisebbek, nagyobbak.

Jellemzően, kiváló tűrőképességű díszfák kerülnek felhasználásra. A tűrőképességnek a városi szennyezett levegő tűrése is része kell, hogy legyen. Nagy hasznuk még a városi élet által felkavart szálló por megkötése is, tehát egészségügyi megfontolásból is haszna lehet az utca-fák telepítésének, amibe pszichológiai hatásuk is beletartozik. A túl szabályosan, merev egyhangúsággal telepített utca-fák az autósok számára a zavaró rácshatást eredményezhetnek, amit a vibráló fény kelt,  emiatt veszélyes is lehet. Falvakban az utca-fa telepítése nem jellemző, mivel a falvak természetközelibbek, bár hangulati elemként azért telepítésre kerülnek itt is.

Íme, példa a jól és rosszul telepített utcafák megjelenésére:

Tájképi elemként használt dísznövények lehetnek díszfák, facsoportok és dísznövény-együttesek.

Talán a mérsékelt övön élőknek nem kell ecsetelni bővebben, hogy az olaszországi tájak jellegét mennyire meghatározzák a ciprusok. Ebből az is látszik, hogy akár egy egész ország, esetleg földrész jellegét is megadhatja egy-egy dísznövény hangsúlyos használata, vagy megléte. Ezt lehet tudatosan, ország imázsként is létrehozni. Lehet alakítani egy ország táji megjelenését, esetleg a turizmus fellendítésének részeként is.

Íme, egy északi és egy olasz táj, melyek a növények által is meghatározottak:

A díszfák és díszcserjék kedvelt felhasználása teraszokon, balkonokon, erkélyeken a balkonládákban, edényekben, kaspókban tartott, és nevelt felhasználás.

Ez jellemző a kis díszkertek, esetleg kert nélküli teraszok vagy városi erkélyek esetén. Mindenesetre a törekvés ezeken a helyeken is a természet közelségének megteremtése, valamint színek, illatok beemelése a szűk emberi környezetbe.

Íme, két különböző jellegű példa a balkonládákban tartott dísznövények ízléses használatára:

Látható, hogy a dísznövények milyen mértékben határozzák meg a bolygónk, a földrészünk, az országunk, a településünk, a kertünk, az otthonunk, lényegében a mindennapi élettereink jellegét, hangulatát, kinézetét. Elmondható, hogy megfelelő használatukkal az életünk kiegyensúlyozottabb és boldogabb lehet.